A Budapesti Ügyvédi Kamara legrangosabb, legmagasabb kitüntetése Eötvös Károly nevét viseli. Az ő nevéhez fűződik az egykori magyar birodalom jogállami fejlődésének egyik leghíresebb és legnagyobb hatású eseménye, a tiszaeszlári vérvádperben született felmentő ítélet.
A Kamara elnökének és elnökhelyetteseinek kezdeményezésére az Eötvös díjjal kitüntetett kollégák egy nyilatkozat támogatását határozták el, amelynek szövege alább olvasható:

Elég! Érjen véget az ezeréves per!

Mi, a Budapesti Ügyvédi Kamara Eötvös Károly díjjal kitüntetett tagjai egyre nagyobb aggodalommal figyeljük, ahogyan a szélsőséges, uszító rasszizmus az utcáról bekerült a bírósági tárgyalótermekbe, sőt az országgyűlési felszólalásokba is.

A közelmúltban az ország házában hangozhatott el azonnali elutasítás nélkül olyan felszólalás egy parlamenti képviselő szájából, amely nemcsak a középkori vérvádon alapuló antiszemita koncepciós perek hangulatát hozta vissza, hanem egyidejűleg a magyar igazságszolgáltatás, és egyben a magyar ügyvédség egyik legdicsőségesebb pillanatát, a tiszaeszlári felmentő ítéletet kívánta besározni, amely perben a felmentést kiharcoló Eötvös Károly, az ügyvédi kar egykori tagja, egyszerre mutatott máig ható példát a tisztességes és eredményes ügyvédi működésre.

Eötvös Károly híres, hét órás védőbeszédében egyszerre bizonyította be a vád alaptalanságát, és kelt ki határozottan „a zsidók elleni gyűlölködés s a vérvád eleven babonájának” közhangulata és az azt előidézők ellen. A Budapesti Ügyvédi Kamara ezért nevezte el legmagasabb díját Eötvös Károlyról, mert olyan ügyvédi életműveket kíván díjazni, amelyekben kiemelkedő szaktudás és szakmai tisztesség egyesül.

Éppen ezért Eötvös Károly szellemében határozottan visszautasítjuk, hogy ezek az ember- és emberiségellenes indulatok és gondolatok visszalopakodjanak az ország házába és az igazságszolgáltatás termeibe.

Nem hallgathatunk, mert alapvető emberi megfontolásaink késztetnek szólásra: az emberi méltóság tisztelete, az emberbarátságból fakadó fájdalom minden esetben, amikor igaztalanul, méltatlanul bántanak és megbántanak bárkit is, akár szóval, akár cselekedettel.

Nem hallgathatunk, mint ügyvédek, a jog elkötelezettjei és szolgái. A jog világában egyenlően részesedünk a kötelezettségekben és a jogokban, valamint az igazságszolgáltatás pártatlanságában. Ezen értékeinket alattomosan és gyökereiben rágja szét minden, ami kárhoztató különbséget tesz ember és ember között származása, vallása, világnézete és politikai felfogása között.

Nem hallgathatunk, mint magyar állampolgárok, akik hazánk kiegyensúlyozott fejlődését szem előtt tartva gyakoroljuk magunk is hivatásunkat, azon igyekezve, hogy országunk ne váljék kisszerű érdekek, primitív indulatok, a következményekkel nem számoló felelőtlen uszítások martalékává.

Nem hallgathatunk, mint európai polgárok, akiknek közössége tanult történelméből, s tudja, a gyűlölet lappangó zsarátnoka perzselő tűzviharként miként képes a szenvedés és a lángok martalékává tenni egész kontinensünket.

Eötvös Károly a tiszaeszlári perről írt könyvének „A nagy per, amely ezer éve tart, s még sincs vége” címet adta. Lelkiismeretünktől és embertársainkért érzett felelősségünktől ösztökélve fel kívánunk mindazok ellen lépni, akik ennek „a nagy pernek” történelmi lezárását meg akarják akadályozni, és fenn kívánják a rasszizmus és idegengyűlölet légkörét tartani. Egyben kérjük embertársainkat, honfitársainkat, a törvényhozás felelőseit, az igazságszolgáltatásban dolgozó bírákat, ügyészeket, ügyvéd kollégáinkat csatlakozzanak felhívásunkhoz: ne engedjünk a gyűlölet agresszív alattomos kórjának. Mutassunk rá azon nyomban és a leghatározottabban arra, milyen veszélyt hordoz ez az egyénre és társadalomra, a jogszerűségre és igazságosságra.

Tisztelt Kollégák/Kolléganők!

Megrendülten tudatjuk a szomorú hírt, hogy súlyos betegségben 2012. április 18-án elhunyt dr. Kiss Daisy ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára.

Halála pótolhatatlan veszteség az ügyvédi karnak és az egész magyar jogásztársadalomnak.

Dr. Kiss Daisyt a Magyar Ügyvédi Kamara saját halottjának tekinti, temetéséről intézkedünk és erről a Kar tagjait tájékoztatjuk.

Dr. Bánáti János

elnök

Székhelyszolgáltatás: 2012. március 1-jétől ügyvéd új szerződést nem köthet (jogszabályi előírás átvezetése). Az 2006. évi V. törvény 129. § (5) bekezdése értelmében a Módtv. hatálybalépése előtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkező cégek vonatkozásában az Üt. korábban hatályos 25/A. §-át kell alkalmazni - azaz a régi szolgáltatások folytathatók.

JÜB-ellenőrzés: kötelező, de az ellenőrzés elvégzése nem igényli feltétlenül, hogy minden egyes alkalommal (fizetős) adatlekérésre kerüljön sor. Ha ugyanis a személyes adatok ellenőrzéséhez és az okmányazonosításhoz a lekérdezés egyszer már megtörtént, akkor a személyesen ismert vagy visszatérő ügyfélnél elegendő az azonosítást igazoló okmánymásolatoknak a korábbi lekérdezés-igazolásaival történő együttes kezelése. A Kamara az átmeneti időszakban is megfelelőnek tekinti az ilyen gyakorlatot saját ellenőrzéseikor.

Jelöltfoglalkoztatás: szigorodni fognak az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételei. A foglalkoztató ügyvéd (ügyvédi iroda egy főre eső) tárgyévet megelőző igazolt éves bevétele ÁFA nélkül legalább 5 millió Ft kell legyen. Ha alkalmazott ügyvédet is alkalmaz, akkor az egy főre jutó igazolt éves bevételnek ÁFA nélkül alkalmazott ügyvédenként további 5 millió Ft-nak kell lennie. Ha több ügyvédjelöltet foglalkoztatnak ügyvédjelöltenként további, ÁFA nélkül legalább 2.500.000 Ft-os éves bevétellel kell rendelkezni. A módosítás további részletszabályokat is tartalmaz.

Letéti szabályzat: korszerűsítését az elmúlt évtizedekben történt banki gyakorlatok, technikák változása és a letétek biztonságával kapcsolatosan növekedő ügyféligény is indokolta. A letétnyilvántartások egységes országos elektronikus felületen történő közös vezetését várhatóan még az idén bevezetjük. A módosított szabályok semmiben nem korlátozzák az ügyvédi titkot és nem érintik az ügyfél-ügyvéd díj- és kamatmegállapodásokat.

Minden kedves Ügyfelünknek, Üzleti Partnerünknek és Barátunknak Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánunk!

Dr. Nagy Gábor László Ügyvédi Iroda
Dr. Nagy Gábor László ügyvéd

2012. március 27-én, kedden reggel 8.30-tól dr. Nagy Gábor László ügyvéd az M1 Ma reggel című műsorának a vendége. Témák: sorskönyv, sorsalakítás, emberi játszmák, tranzakcióanalízis.

Az interjú megtekinthető a következő linken:

link

2012. április 2-án 8 órától kezdődően megkezdi működését a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az ügyvédnap on-line foglalórendszer. Ezzel egyidejűleg változik a kezelőirodák ügyfélfogadási rendje is. Szerdai napokon 8:30-tól 12:30-ig kizárólag az on-line rendszeren keresztül regisztrált és bejelentkezett ügyvédek részére tartanak ügyfélfogadást a kezelőirodák. Kivételt képez a bíróság Tájékoztató Irodája, Panaszirodája, Központi Irattára, valamint a B. IV. - B. VI. csoport közös kezelőirodája, ahol az ügyfélfogadási rend változatlan.

Az időpontfoglalásra 2012. április 2-ától az interneten keresztül a www.fovarositorvenyszek.hu honlapon az ÜGYVÉDNAP menüpont alatt lesz lehetőség.

A MIPSZI 2012. február és március összevont hónapokra megjelent számában dr. Nagy Gábor László ügyvéd a válságnak a válásokra gyakorolt esetleges hatásait elemezte.

A cikk olvasható a honlap Bemutatkozás rovatában.

- A módosítás után a cégjegyzékben rögzítésre kerülő új adatokat és okiratokat a cég adataiban bekövetkezett első változáskor, de legkésőbb 2013. február 1-ig kell bejelenteni, illetve benyújtani.

- Változik az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési eljárás illetéke, zrt. és kft. 50.000 Ft, jogi személyiség nélküli társaság 25.000 Ft, egyéni cég 15.000 Ft.

- Megszűnik az illeték és a közzétételi díj teljesítés ügyvéd általi igazolásának lehetősége (Ctv. 37. § (5) bekezdés), a befizetés államkincstári igazolását a kérelemhez csatolni kell.

- A tagok adóazonosító jelét - külföldi esetében a külföldit is - be kell a cégbíróságnak jelenteni (2012. január 1-től hatályos!).

- Be kell jelenteni a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek születési idejét is.

- Egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzés esetén is minden mellékletet be kell csatolni.

- A társasági szerződésben a főtevékenységet és valamennyi tevékenységet meg kell határozni, tehát a jövőben nem lesz elegendő a főtevékenység feltüntetése. Mindezt a TEÁOR-ra tekintet nélkül lehet megtenni, viszont a TEÁOR-t a jövőben a cégjegyzékben fel kell tüntetni, tehát a cégbejegyzési kérelemben a TEÁOR kódokkal kell kérni a bejegyzést. A tevékenységi kör módosítása viszont nem igényli a társasági szerződés módosítását; a NAV-hoz történt bejelentés után a módosításokat a NAV elektronikusan közli a cégbírósággal, amely hivatalból, automatikusan rögzíti azokat a cégjegyzékben, hasonlóan a bankszámlához.

- A székhely, telephely, fióktelep használatának igazolását be kell adni a kérelem mellékleteként, ez történhet az ügyvédnél meglévő korábbi okirattal is. Az igazolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a székhely, telephely, fióktelep használat jogosultságát megfelelően alátámassza (pl. tulajdoni lap, bérleti szerződés, használatra feljogosító nyilatkozat).

- Külföldi cég tagsága esetén három hónapnál nem régebbi cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, illetve azt az okiratot, amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható, mindenképpen be kell csatolni.

- Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni és bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési meghatalmazást.

- A bejelentési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén, ideértve a törvénymódosítások nyomán keletkezett bejelentéseket (pl. adóazonosító jel, székhelyigazolás) is, a cégbíróság minden esetben ki kell, hogy szabja az 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírságot, tekintettel arra, hogy a jogszabályszöveg nem ad a bírságolás tekintetében mérlegelési lehetőséget a cégbíróknak. Ugyanez vonatkozik a jogi képviselővel szemben kiszabásra kerülő pénzbírságra is, abban az esetben, ha egyszerűsített eljárás esetén az okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.

- Amennyiben a jogszabály a céget vagyonmérleg benyújtására kötelezi, nem a cégbírósághoz, hanem az Igazságügyi Minisztériumhoz kell a beszámolót benyújtani; ez vonatkozik arra a vagyonmérlegre is, amit az új tagváltozás bejegyzése iránti eljárás során a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében rendel el.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) alapján a Gt. 11. §-a 2012. március 1-jei hatállyal az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során az ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt ellenőrzést elvégzi.”

Ezen felül a Ctv. 9. § (3) bekezdése a következőképpen egészül ki:

„(3) … Az ügyvéd az aláírás-minta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni.”

A Módtv. törvény indokolása a fenti új rendelkezésekkel kapcsolatban annyit mond, hogy \"az ügyvédeknek a jövőben a társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során kötelezően el kell végezniük az ügyvédekről szóló törvény 27/B. §-a szerinti azonosítást, annak érdekében, hogy már a társaságalapítás ezen legkorábbi szakaszában ellenőrizhető legyen az alapítók személyazonossága, elősegítve ezzel a későbbi visszaélések megelőzését\". A Ctv. módosításához fűzött indoklás szerint \"az aláírási címpéldányhoz hasonlóan szükséges előírni azt, hogy az ügyvéd által készített aláírás-minta elkészítése során kerüljön sor a személyazonosság ellenőrzésére\".

Az ügyvédekről szóló törvény (a továbbiakban: Üt.) 27/B. §-ában foglalt azonosítás során az ügyvéd az érintett fél által a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai valódiságát a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásaiból elektronikus úton történő adatigényléssel ellenőrzi (Üt. 27/B. § (1) bekezdés b) pont). Az Üt. azonban az elektronikus ellenőrzést nem teszi kötelezővé, az ügyvédeknek kell eldönteni, hogy az egyes esetekben az ellenjegyzéskor a hatósági igazolvány megvizsgálásán túl (Üt. 27. § (1) bekezdés b) pont, valamint a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat 3.2. pont) az elektronikus ellenőrzés lefolytatása is szükséges-e az ügyfél személyazonosságának egyértelmű megállapításához.

A Módtv. és az Üt. vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján nem egyértelmű, hogy a Gt. és a Ctv. 2012. március 1-jétől hatályos szabályai a személyazonosság elektronikus ellenőrzését, azaz az Üt. 27/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást kötelezően előírják-e, hiszen az Üt. hivatkozott bekezdése szerinti azonosítás csupán lehetőség az ügyvédek számára.

Az Üt. 27/B. §-ra hivatkozással tehát nem mellőzhető a JÜB ellenőrzés és a 2/2007. (XI. 19) MÜK Szabályzat 3.2. pont szerint elektronikus ellenőrzés lefolytatása is szükséges.

A Magyar Közlönyből már megismerhetők a karácsonyi törvényalkotás révén hatálybalépő, vagy közzétettt jogszabályok. Íme néhány új norma:

- 2011. évi CXCVII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról
Megjelent: MK 2011/164. (XII. 30.) Hatályos: 2012. 01. 01., 2012. 01. 02., 2012. 03. 01., 2012. 07. 01., 2013. 02. 01.

- 38/2011. (XII. 29.) KIM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet és a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosításáról
Megjelent: MK 2011/163. (XII. 29.) Hatályos: 2012. 01. 01.

- 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről
Megjelent: MK 2011/164. (XII. 30.) Hatályos: 2012. 01. 01.

Nagyrabecsülve a 2011-es év csodáit és hálát adva értük, Minden Kedves Ügyfelemnek, Üzleti Partneremnek és Barátomnak Meghitt Karácsonyi Ünnepeket és Jókedvű, Derűs Új Esztendőt kívánok Szeretettel!

Appreciating the miracles of the year 2011 and being grateful for them, I wish a Merry Christmas and a Happy, Cheerful New Year for my Clients, Business Partners and Friends!

dr. Nagy Gábor László ügyvéd

A Magyar Közlöny 151. számában jelent meg a társadalmi szerveztek nyilvántartásba vételét, gazdálkodását, könyvvezetését teljes mértékben átíró új törvény (2011. évi CLXXV. törvény). A változások között van például, (32. §) mely szerint csak az a társadalmi szervezet kérhet közhasznú, illetve kiemelten közhasznú besorolást, ha az előző két lezárt üzleti évben átlagos bevétele az 1 millió forintot meghaladja, vagy két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, vagy személyi jellegű ráfordításai - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembe vétele nélkül - eléri az összes ráfordítás egynegyedét. Szükséges még az, hogy megfelelő társadalmi támogatottsága legyen. A már bejegyzett szervezeteknek is két éven belül kérni kell az új szabályok szerinti nyilvántartást. A folyamatban lévő ügyekre még a régi szabályok irányadóak. Az új törvény nagy része 2012. január 1-én lép hatályba.

Az új esztendő első napján hatályba lépő 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet rendelkezik az ún. \"energia tanúsítvány\" szükségességéről. Kérdés, ha az adott átruházáshoz szükséges az energia tanúsítvány elkészítése - amit a tulajdonosnak kell elkészíttetni -, de az nem áll rendelkezésre, az ügyvéd egyáltalán elkészítheti-e a szerződést tekintetttel az ellenjegyzésnél elvárt azon követelményre, mely szerint \"az okirat megfelel a jogszabályoknak\"? Azaz a \"megfelelés\" feltételezi-e az energetikai tanúsítványt? Más felfogás szerint ez az áru kellékszavatosságához sorolandó és ha ilyen nincs, akkor fel kell hívni a vevő figyelmét, hogy olyan árut vesz, amelyhez ennek tartoznia kellene, valamint, ha ennek ellenére megveszi az ingatlant, akkor ez később az ő költsége lehet.

Az ingatlan-nyilvántartási szekció legutóbbi konferenciáján tisztáztuk a közreműködő helyettes államtitkárral, hogy a tanúsítványt, a szerződés mellékleteként nem kell a földhivatalhoz becsatolni. Nyitva maradt azonban az a kérdés, hogy a szerződés készítésénél az ügyvédet milyen tájékoztatási kötelezettség terheli? A rendelet 3. § (3) bekezdése szerint \"Ellenérték fejében történő tulajdonjog-átruházás, vagy bérbeadás esetén a tanúsítvány elkészítéséről a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek átadja, a bérlőnek bemutatja.\"

Az idézett jogszabályhely nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja a tényleges forgalmi viszonyokat, mert általában az eladók, vagy bérbeadók a tanúsítvány beszerzésével nem készülnek fel eladásra, illetve bérbeadásra. Így a szerződés készítésekor az előírt tanúsítványt az eladó, vagy bérbeadó nem tudja átadni - a jogszabálynak megfelelően - a vevőnek, illetve bérlőnek.

Szakmai nézetünk szerint az ügyvédet kizárólag figyelmeztetési kötelezettség terheli, akár adásvételi-, akár bérleti szerződés készítése esetén, és az ügyfelet legalább a tényállásban (megbízólevélben) célszerű az ügyvédnek rögzítenie. Sajnos ezt a nézetet minden ügyvédnek saját kockázati körében kell elbírálnia, így ha lehet - javasoljuk a tanúsítvány beszerezetését.

A tanúsítvány beszerzésének hiányát a jogszabály semmivel sem szankcionálja, a tanúsítvány hiányát legfeljebb a vevő, vagy a bérlő vitathatja, ha a tanúsítvány hiánya az érdekét sérti.

Új elnöke lesz a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúriának. Az új törvény nem teszi lehetővé Baka András számára a pozíció további betöltését. A főbíró 1991-2007 között a strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt, 2008 áprilisa óta bíráskodott a hazai igazságügyi rendszerben. Jelenleg az Európai Unió legfelsőbb bírósági elnökeiből álló nemzetközi szervezet elnöki posztját is betölti. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszűnik. Az új bírói igazgatási szervezet, az Országos Bírói Hivatal élére 9 évre választanak elnököt. E vezető dönthet a bírák és bírósági vezetők személyéről. Hamarosan ki kell neveznie 137 új bírót és két új törvényszéki elnököt. Új állomáshelyre helyeztetheti a bírókat, és a hatékonyságra tekintettel ügyeket is áthelyezhet egy másik bíróságra.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik. Az eva kulcsának megemelése mellett az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nő.

Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.

A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és -fizetést írhat elő számára a hatóság.

A bizonytalan adójogi helyzet - mint új szabálycsoport - lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor - ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít - nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek.

Létrehozta az új bíróság szervezetrendszert a Parlament. A bírósági rendszer négyszintű lesz: Kúria (a Legfelsőbb Bíróság a Kúria nevet viseli a jövőben) - ítélőtábla - törvényszék - járásbíróság. A fentieken túl a bírósági szervezeten belül Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működik majd különbíróságként. A Kúria elnöke a jövőben minimum 5 éves bírói gyakorlattal rendelkező személy lehet. Megszüntették a büntetőeljárásban a tanú segítőjének intézményét, tehát a kihallgatáskor a jövőben jogi képviselője már nem lehet jelen.

Mindennapi pénzügyeink – SZIE GTK TTI Nyílt nap hallgatóknak, oktatóknak, érdeklődőknek
November 4
8.30-tól 9-ig Érkezés, regisztráció
9.00-9.30-ig Mészáros Aranka: a Pénzpszichológia tantárgy bemutatása
9.30-10.30 János Zsolt vezérigazgató AWD Magyarország KFT : Napjaink egyetemi hallgatói számára legfontosabbnak tartott pénzügyi alapismeretekről dióhéjban
10.30-10.45 szünet
10.45-11.45-ig dr. Nagy László Gábor: A hiányzó láncszem - pénzügyi forgatókönyveink vizsgálata
11.45-12.45 Papszt Kriszta Pénzügyi Tanoda PIQ Koalíció : A diszfinancia megszüntetésének módjai
12.45-13.30 ebéd
13.30-14.00 Pénzügyi tudatosság programok Magyarországon – egy SZIE- hallgató előadása
14.00-15.00-ig Palla Gábor Nemzeti Fejlesztési Bank vezérigazgató helyettese : Amit minden fiatalnak érdemes tudni a bankokról és a bankok működéséről  
-          az egyén, magánszemély, család ideális pénzkezelése, bankkapcsolata(i),
-          buktatók, amikre feltétlenül figyelnünk kell és ezek hatékony kivédése,
-          ajánlások a hatékony pénzügyi modell kialakításához
15.00-15.15 szünet
 15.15-16.45 BÉT Réz Éva elemző, Üzletpolitikai Igazgatóság munkatársa: A tőzsde és ami mögötte van
16.45-17.00-ig zárás

2011. évi CXXX. törvény
az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekrõl és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról*
1. § A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 200/B. § (1) és
(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság területén lévõ lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizetõ kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerzõdés alapján teljesített teljes elõtörlesztés (a továbbiakban: végtörlesztés) esetén a kölcsönszerzõdésbõl eredõ követeléssel rendelkezõ pénzügyi intézmény – amennyiben a
(2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek – a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott árfolyam alkalmazására a pénzügyi intézmény abban az esetben köteles, ha
a) a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamnál nem volt magasabb,
b) a kölcsönszerzõdést a pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvény hatálybalépésének napjáig nem mondta fel,
c) a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentését a hitelfelvevõ 2011. december 30. napjáig az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény részére benyújtja,
d) a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy gyûjtõszámlahitelbõl eredõ tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevõ a c) pont szerinti igénybejelentéssel egyidejûleg vállalja, valamint
e) a végtörlesztés a c) pont szerinti igénybejelentés napját követõ 60. napig megtörténik.”
2. § A Hpt. 200/B. §-a a következõ (6)–(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A végtörlesztés egészben vagy részben történõ teljesítése érdekében nyújtott kölcsön kizárólag forinthitel lehet.
(7) Ha a deviza alapú kölcsön folyósítása több részletben történt, a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása során a folyósításoknál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni.
(8) E § alkalmazásában deviza alapú kölcsönszerzõdésnek minõsül az a kölcsön is, ahol a törlesztés is devizában történik azzal, hogy ebben az esetben a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti.”
3. § A Hpt. 234/F. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„234/F. § (1) A pénzügyi intézmény az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXI. törvény 4. § (2) bekezdésével, valamint az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. és 2. §-aival megállapított 200/B. §-nak és az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított 210. § (5a) bekezdésének való megfelelés érdekében egyoldalúan is módosíthatja a rendelkezések hatálybalépését megelõzõen kötött deviza alapú kölcsönszerzõdés végtörlesztésre, valamint a költségek és díjak felszámítására vonatkozó rendelkezéseit az
üzletszabályzat vagy az általános szerzõdési feltételek módosításával. Ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerzõdési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerzõdés részévé.
(2) A Módtv. 2. §-ával megállapított 200/B. § (6) bekezdését nem kell alkalmazni azon kölcsönre, amelynél a 200/B. § (2) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli igénybejelentés a Módtv. hatálybalépése elõtt megtörtént.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2011. október 10-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 119. szám 30153
A végtörlesztésre fordított összeggel megegyezõ összeg köztehermentességével összefüggõ
rendelkezések
4. § Vagyongyarapodás nem vélelmezhetõ és nem állapítható meg azon összeggel összefüggésben, amellyel egyezõ összeget a magánszemély
a) a Hpt. 200/B. § (1) bekezdése szerinti végtörlesztés (e rendelkezés alkalmazásában: végtörlesztés) címén az õt terhelõ tartozás kiegyenlítésére használ fel, vagy
b) egyenesági hozzátartozójának ajándékoz, és azt e hozzátartozója végtörlesztésként használja fel az
e hozzátartozót terhelõ tartozás kiegyenlítésére.
5. § E törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

2011. szeptember 27-én került sor egy érdekes beszélgetésre, amelyen dr. Buda Béla fővendége dr. Nagy Gábor László volt. Hol tart ma a tranzakcióanalízis? Hogyan hasznosítható életünk eseményeinek megértéséhez és megoldásához? Hogyan használhatják az érdeklődők, és milyen területeken tudja segíteni a szakemberek munkáját? Ezekről a témákról esett szó.

Buda Béla beszélgetőtársai voltak dr. Nagy Gábor Lászlón kívül A játszmák világa című kötet szerzői közül Járó Katalin, Juhász Erzsébet, illetve Magyar Judit és Antal Sándor tranzakcióanalitikus szakemberek.

A felvétel megtekinthető az alábbi helyeken:

http://www.hatterkiado.hu/lelek-kontroll-klub

vagy:


http://vimeo.com/30070362

A Ket. módosítása a hatósági ellenőrzésre, a végrehajtási eljárásra és az eljárási költségekre vonatkozó szabályokat fogja érinteni, valamint megteremti az anyagi jogi bírságolási rendszer általános eljárási keretszabályait. A Ket.-be építették be az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat is. Az eredeti papír alapú, vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje lesz annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult szerv ügykörén belül, a megszabott alakban készített el és amelyen minősített elektronikus aláírást, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzőt helyezett el. Ez a szabály úttörő jelentőségű és amennyiben hasonló elv fog érvényesülni a magánokiratok esetében is, forradalmasíthatja az ügyvédi okiratszerkesztést és nélkülözhetetlenné teszi az ügyvédeket, mint elektronikus aláírással rendelkező jogi szolgáltatókat, azaz az ügyvéd szerepe az elektronikus ügyintézésben és okiratszerkesztésben növekedhet.

Az \\\"Ügyvédek a Közjóért - Magyar Pro Bono Díj\\\"-at a PILnet - Global Network for Public Interest Law - a Magyar és a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen alapítja. Minden évben két díj kerül átadásra: egy ügyvédi iroda, valamint egy ügyvéd részére. A jelölési ív segítségével bármely természetes, vagy jogi személy jelölhet egy vagy több ügyvédi irodát, illetve ügyvédet, akik az elmúlt év során kiemelkedő pro bono tevékenységükkel a közjót szolgálták. További részletek a Kamara honlapján és a Kamara honlapjáról letölthető jelölési íven!

Küldje be Ön is jelölését az év pro bono ügyvédje és ügyvédi irodája díjra 2011. október 1-ig! Postai cím: PILnet Budapest, 1061 Budapest, Paulay Ede utca 50., e-mail: probono@pilnet.org, fax: +36-1-461-5701.

LÉLEK-Kontroll Klub, szeptember

Időpont, helyszín: Szeptember 27., 19 óra, Spinoza Ház (1074 Budapest, Dob u. 15.)
Buda Béla beszélgetőtársa dr. Nagy Gábor ügyvéd, aki praxisában használja a tranzakcióanalízist, valamint A játszmák világa című kötet szerzői, tranzakcióanalitikus szakemberek

Az ügyvéd az IKEA-generáció esete a devizahitelezéssel témában adott elő és a devizahitelezés kapcsán felmerülő, tranzakciónalaitikusan megközelíthető rejtett tranzakciókat elemezte - nagy sikerrel.

A MAGYAR TRANZAKCIÓANALITIKUS EGYESÜLET (HATA) fennállásának 20. és Eric Berne születésének 100. évfordulója alkalmából konferenciát rendez.

\"Változó világban okénak maradni\" címmel

Időpont: 2011. szeptember 17. 9-18 óra között

Helyszín: 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

Célunk, hogy bemutassuk, miképpen alkalmazható a tranzakcióanalízis (későbbiekben TA) korunk néhány fontos egyéni és társadalmi problémájának feltárásában és megértésében.

Regisztráció, jelentkezés a délutáni workshopokra: 8.30 - 8.55

Program:
9.00 - 10.20 A Változó világban okénak maradni konferencia megnyitója

levezeti Magyar Judit szervező

Köszöntés

Ács Éva a HATA elnöke, Oláh Attila, az MPT elnöke

Nyitó előadások

Bagdy Emőke: Egészség-boldogságpszichológia és a TA

Járó Katalin - Antal Sándor: a TA Magyarországon - egy szervezet felnőtté válik

10.20-10.30 Kávészünet - a HATA 20 éves kiállítás megtekintése

10.30 -11.30 A TA hozzájárulása a pszichoterápiához- moderátor: Valkai Zsuzsanna

Juhász Erzsébet: A pszichoanalízis és a TA - vitatott viszony

Rosta Teodóra: Paradoxonok és játszmák

Szamosi Judit: Pedofíliáról másképp - a TA tükrében

11.30-12.00 Hozzászólások, vita

12.00-12.15 Kávészünet, a HATA 20 éves kiállítás megtekintése


12.15 – 13.35 A TA a társadalom szolgálatában - moderátor: Antal Sándor

Ács Éva: Kulturális sorskönyv

Magyar Judit - Szabóné Kármán Judit: Értékek, szokások, életprogramok

– a cigányság nemzeti sorskönyvének elemzése

Dávidné B. Hidvégi Julianna: Önkéntesség és TA - kis csodák a KAPU programban

Nagy Gábor: Gazdag ember - szegény ember

13.35 – 14.00 Hozzászólások, vita

14.00 – 15.00 Ebédszünet, a HATA 20 éves kiállítás megtekintése

15.00 - 16.30 Párhuzamos workshopok:

· Antal Sándor: Tanulószervezetek és tranzakcióanalízis. Tanulnak-e azáltal a

szervezetek, hogy egyes tagjai tanulnak?

· Ács Éva: Hiedelmek a devecseri katasztrófával kapcsolatban

· Juhász Erzsébet - Koncz Ilona - Rosta Teodóra: Erőszak áldozatainak sorskönyve, különös tekintettel a menekültekre

· Magyar Judit – Kardos Ferenc: A békés vitarendezés, a mediáció TA-san

· Nábrády Mária: A rakettérzés és a megküzdés kapcsolata

17.00 – 18.00 Könyvbemutató:

\"A Játszmák világa - felfedezések a tranzakcióanalízis tájain\"

(szerkesztette: Járó Katalin).

A könyvet bemutatja Buda Béla, a könyv szakmai lektora

Részvételi díj: 5.000.-Ft, amelyet egyesületünk számlaszámára: 65100149-11073017

(Monor és vidéke Bank) kérünk befizetni vagy átutalni.

Amennyiben igénylik, a résztvevők 8 óra haladó elméleti képzésről kapnak igazolást.

Kérjük, részvételüket nevük, elérhetőségük (cím, e-mail, telefon) megadásával jelezzék

a következő villámposta-címen: magyarjudit@digikabel.hu

A Mindennapi Pszichológia 2011/4-es, augusztusi számában dr. Nagy Gábor László ügyvéd válóperes tapasztalatairól számol be, amikor tranzakcióanalitikus szempontokból mutat be folyamatokat a Nem mindig a másik a hibááás... cimű írásában. A cikk olvasható a honlap Bemutatkozás rovatában

Törvénykezési szünet lesz 2011. július 18-tól augusztus 19-ig. A nyári törvénykezési szünetben a bíróságok a soron kívüli ügyek intézéséhez szükséges ügyeleti, készenléti szolgálatot tartanak. A szünet ideje alatt a félfogadás változatlan, a kezelőirodák azonban minden ügyszakban csökkentett létszámban végzik munkájukat. A törvénykezési szünetben a kerületi bíróságokon és a Fővárosi Bíróságon is minden ügyszakban bírói ügyeletet tartanak. A kezelőirodák nyitva tartásáról és az egyéb tudnivalókról érdemes az adott bíróságon előzetesen tájékozódni.

Mivel július 15-e a bírósági dolgozók napja, ez a nap a bírósági dolgozók számára munkaszüneti nap. Így gyakorlatilag a bírósági ítélkező munka július 14-én zárul és augusztus 22-én kezdődik újra. A polgári perrendtartás vonatkozó szabályai:
\"104/A. § (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka (törvénykezési szünet). Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. A 103. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit ezekben az esetekben is megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni,
a) ha törvény valamely eljárásra, vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő;
b) az előzetes bizonyításra;
c) a végrehajtási perekre;
d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy
e) ha törvény azt kizárja.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a külön törvényekben szabályozott nemperes eljárásokban csak akkor lehet alkalmazni, ha külön törvény így rendelkezik.
(4) A (2) bekezdés alkalmazása esetén erre a felet külön is figyelmeztetni kell.\"

A Mindennapi Pszichológia 2011/3-as, legfrissebb száma tematikus szám. Központi témája a sors vagy szabad akarat és a hazai tranzakcióanalitikusok publikáltak benne. Dr. Nagy Gábor László ügyvéd, aki 2003 óta foglalkozik a pszichológia ezen irányzatával, egy interjút készített Koronkai Zoltán jezsuita szerzetessel \"Sorsom ellenére...\" címmel. Az interjút a honlap Bemutatkozás rovatában olvashatják.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv.) 6.§ (2) bekezdése alapján bevételnek minősül a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni értéknek minősül különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.

Az Eva tv. 6.§ (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint ugyanakkor a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül bevételnek az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot).

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az evás egyéni vállalkozó javára megítélt kártérítés és annak kamatának összege az Eva tv. 6.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján bevételnek minősül, ugyanakkor a megtérített perköltség összege adózónál nem minősül bevételnek az Eva tv. 6.§ (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján, mivel nem taxatív felsorolásról van szó és a perköltség összegének megtérítése nem tekinthető a tevékenység ellenértékének.

A Magyar Pszichológiai Társaság idén Budapesten tartotta nagygyűlését. Május 27-én került sor a tranzakcióanalitikusok kerekasztal - előadásaira, melynek keretében dr. Nagy Gábor László ügyvéd - aki Ács Áva tranzakcióanalitikus-szakpszichológus csoportjában képződik -, nagy sikerű előadást tartott \"Gazdag ember - szegény ember - pénzügyi forgatókönyvek egy ügyvéd-tranzakcióanalitikus szemével\" címmel.

Az előadás szövege olvasható a honlap \"Bemutatkozás - publikációk\" rovatában.

A 66. szám alatt közölt jogeset szerint ha az ügyvéd a megbízási szerződésben kikötött \"sikerdíjához\" azért nem jut hozzá, mert az eredmény a megbízási szerződés megbízó részéről történt önkényes felmondása után következett be, a megbízottat a sikerdíj kártérítés címén megilleti.

A 69. számú döntvény szerint a kirendelt védő nem tekinthető egyéb közfeladatot ellátó személynek, ezért a nyomozó hatóság adatkezelőként nem kötelezhető az Avtv. 19. § (4) bekezdése alapján a kirendelt védő nevének és kirendelési számának, mint közérdekből nyilvános adatnak a kiadására.

A 71. számú jogeset szerint pedig a polgári eljárásban a gazdasági társaság meghatalmazottjaként szereplő ügyvéd képviseleti jogosultsága nem szűnik meg a társaság szervezeti képviselőjének személyében utóbb bekövetkezett változás miatt.

Egy korábbi büntetőügy terheltje a Fővárosi Bíróság és a Legfőbb Ügyészség alperesek elleni, személyhez fűződő jogai megsértése miatti perében indítványozta az ügy egyik védőjének tanúkénti meghallgatását. A perbíróság (Fejér Megyei Bíróság) a pert felfüggesztette és kezdeményezte az Üt. 8. § (3) bekezdés második mondata alkotmányellenességének vizsgálatát. (Az olyan tényről és adatról, amelyről, mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.) Ez ugyan a Be-ben is abszolút tilalom, de az indítványozó bíróság szerint nincs összhangban a Pp. 170. § c) pontjával, amely szerint a tanúvallomást megtagadhatja: az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette. Az indítványozó szerint az ügyvédi titokra vonatkozó törvényi szabály sérti ezt meghaladóan az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében rögzített \"bíróság előtti egyenlőség elvét\", továbbá az igazságos tárgyaláshoz való jogot. Mindez a titokgazda önrendelkezési jogával és az alaptörvény 54 §. (1) bekezdésével is ellentétes, mert akadályozza a \"személyét érintő tényekről és adatokról való rendelkezés szabadságát\". Az AB nem osztotta az indítványozó érvelését. Rámutatott arra, hogy a védő titoktartási kötelezettsége a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog - mint alkotmányos jogok - érvényesülését segíti elő. Korábbi határozataival összhangban kifejtette, hogy a védő önálló eljárási státuszából következik, hogy a titoktartási kötelezettsége nem lehet a terhelt akaratának függvénye. Az nem vitás, hogy a peres felek rendelkezési joga az önrendelkezési jog szerves részét képezi. Ennek az önrendelkezési jognak azonban a védő tanúvallomásra kötelezésének törvényi tilalma a szükséges és egyben elégséges korlátja. Kiemelte, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség fenntartásához nagyobb érdek fűződik, mint a bizonyítási eszközök körének kibővítéséhez. Az ügyvéd a Pp. 170. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásakor sem hallgatható ki olyan tényről vagy adatról, melyről védőként szerzett tudomást. (A Békés Megyei Ügyvédi Kamara hírlevele alapján.)

A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt folyó egyik monstre gazdasági perben (pertárgyérték 200 milliárd forint felett) az alperes kifogásolta a felperesi jogi képviselők számlával igazolt munkadíjának mértékét és különböző hivatkozásokkal az elsőfokú bíróság által megállapított - a jogi képviselők számlakimutatásai alapján megállapított - perköltség mérséklését kérte. Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyva a fellebbezést elutasította és indokolásában a következő, lényeges megállapításokat alkalmazta:
- megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az alperesek keresetindítás folytán felmerült költségeit a jogszabályok helyes alkalmazásával megfelelő összegben állapította meg, valamint,
- a keresetindítás folytán felmerült költségek megállapításánál a bíróságnak lehetősége van a pertárgy értékére és az ügy bonyolultságára tekintettel mérlegelésre, és mindazt a költséget számításba veheti, amely az ügyfél képviseletének ellátásához az ügyhöz kapcsolódóan szükségszerű és indokolt.

A módosítások március 11-én lépnek hatályba. A tízmillió forint pertárgyérték feletti vagyonjogi perek ismét a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak; ismét kötelező a jogi személyiségű vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a pert megelőző egyeztetés (elmulasztása megszüntetési ok); kötelező a jogi képviselet főszabályként minden, a megyei bíróság hatáskörébe tartozó perben (kivétel: 30 millió alatti vagyonjogi perek, a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti, a cég szervei határozatának felülvizsgálata iránti, a cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos, a közigazgatási, a személyiségi jogvédelmi, a sajtó-helyreigazítási, a perek ésszerű időn belüli befejezésének elmaradása miatti kártérítési és az \"egyéb törvény\" által megyei hatáskörbe utalt ügyek); a keresetváltoztatásra csak az alperes érdemi ellenkérelmének előadását követõ 30 napon belül lesz mód (kivéve, ha olyan tényre, bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkoznak, amely önhibáján kívül és igazoltan az első tárgyalást követően jut tudomására, vagy ha a keresetváltoztatáshoz az alperes hozzájárul; a másodfokú tárgyaláson megszűnik a teljes iratismertetés, helyette csak az elsőfokú ítéletben \"foglaltakat\" kell ismertetni; a közigazgatási perekben a tárgyaláson kívüli elbírálás lesz a főszabály, tárgyalás tartását a felperes csak a keresetlevélben kérheti.

A 2010. évi CLII. törvény (MK 192. sz.) a közigazgatási hatósági eljárásokban - a hatálybalépést követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban - a munkapos számítás helyett visszatér a naptári napban való határidő-számításra. Az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. A törvényjavaslatban a fentiektől eltérő mértékű (például kettő vagy harminc munkanapos) eljárási határidőket is értelemszerűen módosították, illetve a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében - tekintettel arra, hogy ez a megoldás mind a hatóságoknak, mind az ügyfeleknek kényelmesebb - a hatvan napos határidők helyett például két hónap, a kilencven napos határid ők helyett pedig három hónapot állapítottak meg. A törvény a tíz napos és annál hosszabb határidők esetén a határidőket - lehetőség szerint - öttel osztható módon állapította meg.

Nem minden esetben tér azonban vissza a szabályozás a naptári napokban való határidő-számításra! A privilegizált eljárások (például az adóigazgatási eljárás) esetében sem, mivel ebben a körben több esetben a Ket.-től szinte teljes mértékben eltérő rezsim jött létre, ennek megbontására pedig nem feltétlenül van kiemelkedő szükség. Az eljárási határidők mértékét és számításának módját emellett gyakran a közösségi joganyag is determinálja, amely szintén a Ket. szabályaitól való eltérést eredményezhet. Így néhány törvényben a közösségi jog előírása miatt marad meg a munkanapban számított határidő. A törvényszöveg itt, vagy a Magyar Közlönyben tekinthető meg.

Karácsony előtt módosult a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (T/1812.). Főbb változások: A módosítás tucatnyi, a társasház számviteli, szervezeti rendjét és az ellenőrzést érintp módosítást hozott. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek használata módjának megváltoztatásához nem szükséges a társasház hozzájáruló nyilatkozata. Ugyanakkor a társasház a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását, vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait, ha az ilyen helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni. A közgyűlés a lakhatás nyugalma - így különösen a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése érdekében - az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló, vagy tiltó határozatot is hozhat, amelynek azonban tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magatartások részletezését és indokolását.

A korábbi hat hónapnak megfelelő hátralék helyett már a három hónapnak megfelelő hátralék esetén lehetővé teszi az adós ingatlan-tulajdonára történő jelzálogjog bejegyzést és ennek ismétlését.

A közgyűlés összehívására vonatkozó 15 és 8 napos határidők - közös képviselők és számvizsgáló bizottságok kifejezett kérésére - 30 és 15 napra módosulnak.

A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke a nem fizető tulajdonostársakkal kapcsolatosan hatékonyabban és gyorsabban léphetnek fel bizonyos szolgáltatási díjhátralékok esetében is. A törvény kiegészíti az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt (Inytv.) egy új 34/A. §-sal annak érdekében, hogy a jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem - ha a benyújtott okirat nem tartalmazza a személyi azonosítót - hivatalból pótolható és ez által a kérelem teljesíthető. Ezt a rendelkezést a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A 2010. évi CXXVI. törvény megváltoztatta a fővárosi-, illetve megyei földhivatalok elnevezését. 2011. január 1-től a Fővárosi Földhivatal elnevezése és új számlaszáma: Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala (bevételi számlaszám: 10023002-00301208-00000000). A megyei földhivatalok új elnevezését és számlaszámait tartalmazó dokumentum a www.foldhivatal.hu oldalról letölthető.

A közhasznú társadalmi szervezet legfõbb szerve nem minõsül vezetõ szervnek. Ebbõl következõen a legfõbb szerv tagjaira nem vonatkozik a vezetõ szerv elnöke vagy tagja és a felügyelõ szerv elnöke vagy tagja között fennálló tisztségbeli összeférhetetlenség szabálya.
A vezetõ szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelõ szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet.
A társadalmi szervezet könyvvizsgálója olyan személy is lehet, aki nem tagja a társadalmi szervezetnek.

A haszonélvezővel szemben mindenki mást - ideértve a tulajdonost is - negatív kötelezettség terhel, azaz tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely a haszonélvezetből eredő jogok gyakorlását akadályozza vagy veszélyezteti - állapította meg a Legfelsőbb Bíróság. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a haszonélvezeti jog olyan személyhez kötött használati jog, amelynek jogosultja a más tulajdonában álló dolgot - rendeltetésének megfelelően - birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. A haszonélvezet abszolút szerkezetű jog. Ez azt jelenti, hogy a haszonélvezővel szemben mindenki mást negatív kötelezettség terhel: tartózkodnia kell attól, hogy a haszonélvezet tárgyára olyan behatást gyakoroljon, amely a haszonélvezetből eredő jogok gyakorlását akadályozza, vagy veszélyezteti. Ez a negatív kötelezettség terheli magát a tulajdonost is, azaz a tulajdonos köteles tűrni, hogy a haszonélvező az ő dolgán gyakorolja jogait. A haszonélvezet egyben hatalmat is jelent: a haszonélvezőnek közvetlenül a törvényből eredő, más személytől nem függő jogát a dolog birtoklására és hasznosítására. (BH2010. 147).

A haszonélvezettel összefüggésben fontos tudni azt is, hogy a szerződéssel alapított haszonélvezeti jog bírósági döntéssel nem szüntethető meg, azaz a haszonélvezet megszüntetése nem kényszeríthető ki. Erre kizárólag a felek közös megegyezésével kerülhet sor. Más a helyzet az özvegyi joggal. A Ptk. szerint ugyanis az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Ez a haszonélvezet ugyancsak holtig tartó haszonélvezetnek minősül, de ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, akkor a haszonélvezeti joga a törvény erejénél fogva megszűnik. Az özvegyi jog esetében azonban lehetőség van a haszonélvezet korlátozására, illetve annak megváltására. A haszonélvezetének korlátozását ellenben csak a leszármazók kérhetik, ők viszont időkorlát nélkül, azaz bármikor. A korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett élettárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs, mind pedig az örökösök kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását a haszonélvező által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra vonatkozó haszonélvezet kivételével. A megváltást azonban csak a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában pedig az öröklés megnyílásától számított egy éven belül lehet a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kérni.

A Fővárosi Földhivatal hivatalvezetőjétől azt a tájékoztatást kaptuk, miszerint a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatal (1134 Budapest, Váci út 9-15.) 2010. december 31-én jogutódlással megszűnik. 2011. január 3-ától a IV., V., VI., és XIII. kerületi földhivatali ügyeiket is a Budapesti 3. számú Körzeti Földhivatalban (1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) kell intézni.


2010. december 11-én (szombat) a földhivatalok pénteki munkarend szerint tartanak nyitva. 2010. december 24-én (péntek) pedig valamennyi földhivatal zárva tart.

A Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatalban és a Lurdy Ház kihelyezett ügyfélszolgálatán 2010. december 30-án (csütörtök) és 31-én (péntek) is a megszokott rend szerint lesz ügyfélfogadás.

A Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatalban ügyiratbeadás, tulajdoni lap- és térképmásolat kiadása ügyében az utolsó ügyfélfogadási nap 2010. december 30. (csütörtök) - sorszámkiadás 10.30 óráig, ügyfélfogadás a kiadott sorszámmal 11.00 óráig, földmérési adatszolgáltatás, földügyi ügyintézés ügyében pedig 2010. december 22. (szerda), az ügyfélfogadás ideje változatlan).

A Budapesti 3. számú Körzeti Földhivatalban ügyiratbeadás, tulajdoni lap- és térképmásolat kiadása ügybéen az utolsó ügyfélfogadási nap 2010. december 30. (csütörtök) - sorszámkiadás 10.30 óráig, ügyfélfogadás a kiadott sorszámmal 11.00 óráig, földmérési adatszolgáltatás, földügyi ügyintézés ügyében pedig 2010. december 29. (szerda), az ügyfélfogadás ideje változatlan.


2011. január 3-ától (hétfő) a földhivatalok a szokott ügyfélfogadási rend szerint működnek. A földhivatalok ügyfélfogadási rendjéről a www.foldhivatal.hu honlapon is tájékozódhatnak.

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási
Kollégiumának vezetõje által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ
jogegységi határozatot:
I. A polgármesteri tisztség megszüntetése iránti per felperese – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
33/C. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán – az önkormányzat képviselõ-testülete.
II. A polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perben a bíróság a polgármester tisztségébõl történõ felfüggesztésérõl
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 156. §-ában foglaltak megfelelõ alkalmazásával hozhat
határozatot.
III. A bíróságnak a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perben vizsgálnia kell az eljáró személyek képviseleti
jogosultságát, továbbá, hogy a képviselõ-testület hozott-e minõsített többséggel határozatot a kereset benyújtásáról.
IV. A polgármesteri tisztség megszüntetésérõl hozott döntésnél a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy kisebb súlyú,
jelentéktelen és a demokratikus, önkormányzati típusú helyi hatalomgyakorlást nem veszélyeztetõ törvénysértések,
mulasztások állapíthatók-e meg, vagy a polgármester sorozatos törvénysértõ tevékenységével, illetve mulasztásával
okozott-e az önkormányzatnak súlyos vagyoni vagy egyéb hátrányt.
V. A polgármesteri tisztség megszüntetése iránti kereset alapjául szolgáló képviselõ-testületi határozatban megjelölt
törvénysértések, mulasztások köre az eljárás során kizárólag újabb, minõsített többséggel hozott határozat alapján
terjeszthetõ ki. A kiterjesztésre a képviseletet ellátó személy önállóan nem jogosult.

Az ügyvéd részt vett már az InfoPark Alapítvány első, alapítás - korabeli kuratóriumában is, 2001-2004 között és most ismét felkérték erre a tisztségre, melyet örömmel vállalt. Az Alapítvány informatikai, infokommunikációs, műszaki - természettudományos kutatásokat, fejlesztéseket, feltörekvő, kezdő cégeket támogat. Kuratóriumi elnöke dr. Mezey Barna, az ELTE Rektora.

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának
vezetõje által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következõ
jogegységi határozatot:
1. A keresetlevélnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. §-a alapján való
elutasítása esetén, a Pp. 132. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a keresetlevél beadásához fûzõdõ jogi hatályok
fennmaradásához az újra benyújtott beadványt (és annak pótlólag elõterjesztett mellékleteit) az elutasított
keresetlevéllel és annak mellékleteivel együtt kell értékelni.
2. A Pp. 132. § (1) bekezdésének alkalmazásához elegendõ, ha – a hiányzó tartalmi kellékek, illetve mellékletek pótlása
mellett – a beadvány tartalmából kiderül, hogy az ismételt benyújtásra az elutasítással összefüggésben, a keresetlevél
jogi hatályainak fennmaradása érdekében került sor.

Partner vagy ellenfél címen megjelent dr. Nagy Gábor László írása a Budapesti Ügyvédi Kamara lapjában, a Pesti Ügyvéd 2010 októberi számában. Az írás a honlap Bemutatkozás menüpontja alatt is olvasható.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási
Kollégiumának vezetõje által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ:
jogegységi határozatot:
1. Ügyféli jogállás a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdésében írt
társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: társadalmi szervezetek) azokban a környezetvédelmi közigazgatási
hatósági ügyekben illeti meg, amelyekben a környezetvédelmi hatóság ügydöntõ hatóságként jár el, illetõleg azokban
az egyéb közigazgatási hatósági ügyekben, amelyekben jogszabály a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi
szakhatósági közremûködését írja elõ.
2. A közigazgatási perekben a társadalmi szervezetek perindítási jogát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. törvény (Pp.) 327. § (1) bekezdése, kereshetõségi jogát a környezetvédelmi hatóság ügydöntõ vagy szakhatósági
eljárása határozza meg.
3. A közigazgatási perbe történõ beavatkozáshoz szükséges jogi érdekeket a Pp. 54. § (1) bekezdése alapján a konkrét
hatásterületi érintettség és a mûködésben fennálló érdekeltség alapozza meg. A beavatkozás lehetõsége nem függ
attól, hogy a társadalmi szervezet a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélként ténylegesen részt vett-e.
4. Az 1/2004. KJE számú jogegységi határozat e jogegységi határozat közzététele napjától nem alkalmazható.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter törvényt módosító javaslatot nyújtott be a hagyatéki eljárással kapcsolatban. A javaslat szerint, amennyiben a hagyatékban társasági vagy szövetkezeti üzletrész van, akkor a települési jegyző, illetve a közjegyző ügygondnokot rendelhet el. Új szabály lesz, hogy a termőföldeket, állatokat, illetve a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket felajánlhatják az államnak. Ebben az esetben nem kell várni az állam elfogadó nyilatkozatára, mivel azt a közjegyző automatikusan elfogadottnak tekinti, ajándékozás jogcímmel adja át az államnak a felajánlott vagyont.

Az Alkotmánybíróság 170/2010. (IX. 23.) AB határozata
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
meghozta a következõ
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 54. §
(1) bekezdésének a „ , korábbi házasságból, élettársi együttélésbõl származó” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt
a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 54. § (1) bekezdése a következõ szöveggel marad
hatályban:
„54. § (1) Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élõk egy
háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülõje haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz
szükséges szolgálati idõt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.”
23096 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 149. szám
2. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. § f) pontja, valamint
54. § (1) bekezdésének egésze és (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére
irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.

A jogszabályok 2010. augusztus 20-án lépnek hatályba, de a kedvezményes eljárás a 2011. január 1-je után benyújtott kérelmekre vonatkozik, azaz január 1-től kezdődik meg a törvény alkalmazása.

A kérelem benyújtása:

Az a nem magyar állampolgár honosítható kedvezményesen (egyéni kérelemre), aki az alábbi követelményeknek megfelel:

- maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,

- magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),

- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és nincs ellene büntetőeljárás folyamatban,

- honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (praktikusan legegyszerűbb a felmenők születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonatai, de lehet plébános/lelkipásztor igazolása, alkalmas régi magyar okirat, például korabeli katonakönyv, régi útlevél, illetőségi bizonyítvány, egyéb magyar hatóság által kiállított irat pl.: lakcímbejelentő, stb).

A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a családi ág, a leszármazási lánc végig követhető legyen. Mellékelni kell még a magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab arcfényképet (külföldön élőnek egyet).

Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

A kérelmező köteles még nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában

- hiteles magyar nyelvű fordítással, és

- ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.

Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani

- anyakönyvvezetőnél,

- a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve

- a magyar konzuli tisztviselőknél.

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítja.

A kérelem elbírálása:

A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.

Ebbe a három hónapos időtartamba azonban nem számít bele:

- a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,

- az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),

- a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,

- az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

A fentiek figyelembevételével számított tényleges ügyintézési idő várhatóan a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

Névmódosítás:

A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik,

- hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,

- többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,

- utónevüknek magyar megfelelőjét.

A születési családi név módosítása iránti kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

Megváltozott a gépjármű adás-vételi szerződés tartalmi követelménye 2010. július 1-től.

2010 július 1-től az autó adás-vételi szerződés csak teljes, bizonyító erejű magánokirat lehet, ugyanis a tulajdonjog-változást a közúti közlekedés nyilvántartásba csak ilyen irattal vezetik át. Ennek megfelelően mostantól a gépjármű adásvételi szerződésnek meghatározott adatokat mindenképpen tartalmaznia kell.

A szerződés kötelező adattartalmi elemeinek hiányában nem lehet:

átvezetni a tulajdonjogot
kiadni az új törzskönyvet
kiadni az új forgalmi engedélyt

A hiányzó, vagy hiányos magánokirat esetében az okmányirodának el kell utasítani a tulajdonjog átvezetés iránti kérelmet, felszólítja az ügyfelet a hiányzió okirat pótlására és felhívja az ügyfél figyelmét a késedelmes ügyintézés következményeire.

Az új szerződésekhez minta letölthető - szerkeszthető formában - a Közigazgatásai és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala oldaláról.